A digitális szolgáltatások milyen mértékben támogathatják a migráció és a menekültügy kezelését? E közös EMH-OECD inform a menekültügyi, migrációs és állampolgárság megszerzésére irányuló eljárások, valamint a határellenőrzés irányításának konkrét területeire összpontosít, amelyek kapcsán a digitális technológiák felhasználhatók.

Hogyan biztosítják a tagállamok és Norvégia az országba érkező gyermekek gondozását és védelmét, milyen intézkedések vannak érvényben a gyámság, az oktatás, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és egyéb aspektusok terén? Az Európai Migrációs Hálózat (EMH) új jelentése áttekintést nyújt a migrációval érintett gyermekek védelméről szóló 2017-es közleményben megfogalmazott ajánlások végrehajtása terén 2020-ban elért eredményekről, és az EMH által kidolgozott jelentéssorozat második kiadását jelenti.

Az EMH új tanulmánya áttekintést nyújt a huzamosabb ideig illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos szakpolitikákról és gyakorlatról a 25 tagállamban és Norvégiában. Ide tartoznak azok, akiket jogi vagy gyakorlati akadályok miatt nem lehet visszatéríteni, valamint azok is, akiknek tartózkodása a hatóságok által nem ismert.

Az EMH által kiadott gyorsjelentések, politikai helyzetelemzések (Informok) célja, hogy az EMH keretein belül elkészített jelentések, tanulmányok és ad hoc megkeresések során összegyűjtött információk eredményeiből rövid, témaspecifikus elemzéseket állítsanak össze a politikai döntéshozók számára. Jelen kiadmány célja, hogy feltárja a tagállamok tapasztalatait az új törvényes útvonalakkal kapcsolatban, különösen a „Tehetségi Partnerségek” és a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára biztosított, munkavállalással kapcsolatos kiegészítő védelem vonatkozásában.

A 2020. évi EMH országadatlap áttekintést nyújt a migráció és a nemzetközi védelem területén a 2020. év során bekövetkezett főbb szakpolitikai fejleményekről Magyarországon.

Az EMH új Tanulmánya azt vizsgálja, hogy a tagállamokban és Norvégiában hogyan kezelik az adatokat a menekültügyi eljárás különböző szakaszaiban (kérelmezés, nyilvántartásba vétel, benyújtás és vizsgálat). Feltérképezi a menekültügyi eljárásban alkalmazott adatkezelési megközelítéseket (azaz az adatvédelmet és annak biztosítékait), megvizsgálja a tagállamok előtt álló kihívásokat, továbbá elemzi a menekültügyi hatóságok (és mások) közötti adatmegosztás javítása érdekében bevezetett eljárási változások hatásait. A Tanulmány a menekültügyi eljárás során alkalmazott adatkezelés helyzetét és alakulását vizsgálja a 2014 és 2020 közötti időszak keretében, amelynek első három évét a nemzetközi védelmet kérelmezők nagyon magas száma jellemezte. Ezen túl a COVID-19, a menekültügyi eljárás során folytatott adatkezelésre gyakorolt hatását is röviden megvizsgálja. A statisztikák tekintetében a 2014-2019-es időszakot jeleníti meg.