Az Európai Migrációs Hálózat Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontja 2018. november 20-án rendezte meg a Belügyminisztérium épületében XXI. Nemzeti Ülését, „Az embercsempész-hálózatok szerepe a migrációban” témában. A tematikus nemzetközi konferencián a magyar nemzeti migrációs hálózat tagjai és az Európai Migrációs Hálózat nemzeti kapcsolattartói pontjai is képviseltették magukat.

The EMN National Contact Point of Hungary organized its XXI. National Conference on the 20th of November 2018 on the subject of "The Role on Human Smuggling in Migration - A Sepcial Focus on the Western Balkan route.  The members of the Hungarian migration network and also other Europeans NCPs participated at the thematic international conference.

 


 

 

Az ülést Dr. Tóthi Gábor, a Belügyminisztérium Európai Együttműködési Főosztályának főosztályvezetője nyitotta meg. Beszédében üdvözölte a konferencia résztvevőit és felhívta a figyelmet a konferencia témájának kiemelt fontosságára.

A konferencia első előadását Balog Gábor r. alezredes, Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Illegális Migráció Elleni Osztályának vezetője tartotta, amelyben összefoglalta az embercsempészet 2015 óta tapasztalt magyarországi trendjeit és a magyar hatóságok arra adott válaszát. Megállapította, hogy Magyarország a 2015. évi migrációs válság óta megtett intézkedései (ideiglenes biztonsági határzár, tranzitzónák felállítása) ugyan hatékonyan visszaszorították az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények számát, teljesen felszámolni azonban nem tudták őket. Mivel a Schengeni térségbe való bejutás esélye továbbra is hatalmas vonzerőt jelent az illegális bevándorlók számára, az embercsempészet továbbra is jelen van az ország valamennyi külső határán.

Az embercsempészek számos módszert alkalmaznak: a tehergépkocsikban és tehervonatokban való – gyakran életveszélyes - elrejtés mellett tapasztalható a hamis okmányok és az úgynevezett „személycserés módszer” használata is. Valódi kihívást jelent, hogy mivel az embercsempészet fő szervezői jellemzően nincsenek jelen a bűncselekmény legnagyobb kockázatát jelentő szállításnál, így felelősségre vonásuk nehézségekbe ütközik. Az előadó hangsúlyozta, hogy az elfogott illegális migránsok túlnyomó többsége nem kér menedéket Magyarországon, pedig erre a lehetőség biztosított.

Abdessamad Belhaj, a Migrációkutató Intézet kutatója a konferencia második előadásában az embercsempészet kérdését a nemzetközi jog szemszögéből vizsgálta meg. Megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi jogi normák (ENSZ embercsempészet elleni jegyzőkönyve) több hiányossággal is bírnak, ami megnehezíti az erre irányuló szervezett bűnözés felszámolását. Véleménye szerint az egyik probléma, hogy az embercsempészet során a büntetőjogi felelősség csak a csempészt terheli, ami napjaink realitásában egyre kevésbé fenntartható. A másik fontosabb problémát abban látja, hogy a szakpolitikai célkitűzések gyakran az embercsempészet kérdésének megoldását a legális útvonalak bővítésében látják. A két különböző kategóriát ugyanakkor nem szabad összemosni, hiszen lehetetlen annyi embernek legális bevándorlási opciót biztosítani, mint amennyien igénybe vennék azt. Belhaj álláspontja szerint az illegális migráció és az embercsempészet addig fent fog maradni, míg megmaradnak a jelentős életszínvonalbeli eltérések a világ régiói között.

A konferencia harmadik előadását András Ányos, az Europol Embercsempészet elleni központjának (EMSC) szakértője tartotta a szerv tevékenységéről és a legújabban tapasztalt trendekről. Kiemelte, hogy jelenleg is számos útvonal aktív az EU-ba való embercsempészet tekintetében. Az ismert útvonalakon (kelet-mediterrán, nyugat-balkáni, nyugat-mediterrán, közép-mediterrán) változatos módszerekkel és eszközökkel folyik a csempészet. A bűnszervezetek mindig a legfrissebb információk alapján módosítják terveiket, kihasználják a legális kiskapukat (a hawaladar-boltok hálózata például lehetővé teszi a banki utalások kikerülését) Az Europol nagy erőforrásokat fordít a szociális médián fellelhető információ gyűjtésére és bizonyítékként való felhasználására.

A konferencia utolsó előadása keretében Ana Tomasevic-Petrovic, a Szerb Belügyminisztérium szervezet bűnözés elleni szervének szakértője ismertette Szerbia embercsempészet ellen tett intézkedéseit és elért sikereit. Elmondta, hogy Szerbia 2016-ban hozta létre az embercsempészet elleni állandó munkacsoportját, amelynek célja nem csupán az embercsempészés elleni fellépés, hanem az embercsempész hálózatokat működtető szervezett bűnözői csoportok felszámolása. A nyomozások során a szerb hatóságok jó együttműködést tudtak kialakítani Magyarországgal, ennek eredményeképp több, jellemzően pakisztáni és szerb állampolgárok által működtetett hálózatot sikerült felszámolni.