A résztvevőket Herbert Kickl, osztrák belügyminiszter köszöntötte. A belügyminiszter beszédében utalt Ausztria Dániával együtt kidolgozott és a konferencia napján prezentált, egy hatékonyabb menekültügyi védelmi rendszerről szóló tervéről. Kickl elmondta, hogy céljuk egy olyan menekültügyi rendszer létrehozása, ami a valóban rászorulókat, és nem a rátermetteket jutalmazza. Ezért meg kell erősíteni a menekültek helyben történő támogatását, ugyanakkor meg kell akadályozni az Európába tartó illegális migrációt. Kickl leszögezte, hogy a 2015-ös év eseményei nem ismétlődhetnek meg újra.

Az IOM képviseletében a résztvevőket Manfred Profazi, regionális szaktanácsadó köszöntötte. Profazi beszédében üdvözölte az elmúlt időszak a migráció területén nemzetközi szinten elért eredményeket, mindenekelőtt a Globális Migrációs Kompakt és a Globális Menekültügyi Kompakt küszöbön álló elfogadását.

A konferencia nyitóbeszédét Paul Collier, az Oxfordi Egyetem professzora tartotta. A közgazdász Collier, szemben a nemzetközi menekültjog számos neves szakértőjével, a migrációval szemben kritikus irányzatot képvisel. Előadásában a jelenlegi migrációs kihívás lehetséges megoldását vázolta fel, ami legújabb könyveinek (Refuge: Rethinking Refugee Policy in a Changing World, 2017; The Future of Capitalism: Facing the New Anxieties, 2018) témája is egyben. Collier elképzeléseit az osztrák-dán menekültügyi vízió is felhasználta.

Collier véleménye szerint a jelenlegi migrációs keretrendszer se nem etikus és se nem fenntartható. Nem etikus, mivel nem a többségében rendkívül rossz körülmények között élő menekültek többségét, hanem egy jobban látható kisebbséget, a fejlett országokba tartó személyeket jutalmazza. Nem is fenntartható, mert az Európai Unió népessége már nem bízik a jelenlegi rendszerbe és követeli annak megváltoztatását.

Collier szerint a megoldás a korábbi keretekből való kilépés és egy új, több szakpolitikát összefogó megközelítés alkalmazása lehet. A kulcs a valódi menekültek hosszú távú megsegítése: számukra nem csupán biztonságot, hanem tartós perspektívákat kell teremteni a harmadik országokban. A táborok fejlesztése és a segélyek helyett az elsődleges cél az, hogy a menekültek munkát vállalhassanak és önállóan is boldoguljanak. A professzor ugyanakkor megállapította, hogy a jelenlegi globalizált világban is – mint korábban bármikor – az emberek a munkahelyekhez költöztek. Ez ma is súlyos következményekkel jár, különösen a fejlődő országokban, hiszen az agyelszívás következtében rengeteg képzett fiatal vándorol el az ilyen térségekből visszavetve azok hosszú távú fejlődését. Collier álláspontja szerint a globalizáció jelenlegi fokán álló világban azonban meg lehetne valósítani, hogy a munkahelyek költözzenek az emberekhez. Ezt a megoldást kellene alkalmazni a menekültek tekintetében is, ahelyett, hogy a jelenlegi fenntarthatatlan migrációs rendszert támogatnánk. Collier szerint a korábbi migrációs politikáját számos nyugat-európai ország már megbánta, mert felismerték annak súlyos társadalmi következményeit.

A konferencia első paneljének tagjai Henrik Ankersternje dán integrációs miniszterhelyettes (a sajtótájékoztatót tartó Inger Stojberg dán integrációs miniszter helyett), Ioan-Dragos Tudorache, a Bizottság irreguláris migrációval foglalkozó osztályának vezetője, Siga Fatima Jagne, az ECOWAS Bizottság szociális ügyi biztosa, valamint Paul Collier voltak. Ankerstjerne hangsúlyozta, hogy a valóban védelemre szorulókat kell az Európai Uniónak segítenie, ami közös osztrák-dán menekültügyi vízió központi elképzelése. Jagne elmondta, hogy az ECOWAS célja, hogy a nyugat-afrikai térségben tartsa az embereket, ami részben sikeres: a térségen belül történik az ECOWAS országok migrációjának 80%-a. A fő problémának Jagne a vidékiek a városokba vándorlásából fakadó kihívást tartotta. Tudarache is úgy vélte, koherensebb uniós migrációs politikára van szükség Ugyanakkor szerinte az elmúlt években sikerült egy egységesebb megközelítést kialakítani. Collier álláspontja szerint, a legfontosabb az afrikai narratívák megváltoztatása: az afrikaiaknak a jövőjüket a saját kontinensen kellene elképzelniük

A migráció-menedzsment témájú második panel résztvevői, Henrik Ankersternje, Nicolas Berlanga Martinez, az Európai Külügyi Szolgálat migrációs tanácsadója, Monika Laurinaviciute, a Frontex nemzetközi kooperációs koordinátora, valamint Camille Le Coz, Migration Policy Institute kutatója voltak. Martinez hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban sikerült alacsonyabb szinten stabilizálni a kérelmezők számát. Európa továbbra is szolidáris ugyanakkor a menekültekkel, de a megoldásnak elsősorban a fejlődésbe való befektetésnek kell lennie. Ankerstjerne szerint „minden a visszatéréssel kezdődik” Ha nincs visszafogadási megállapodás egy országgal szemben, addig nem lehet megfelelő kapcsolatokat kialakítani a migráció területén, ez egy előfeltétel kell, hogy legyen. Laurinaviciute elmondta, hogy a Frontex megnövelt erőforrásainak köszönhetően sokkal hatékonyabban lehet képes fellépni a szomszédos harmadik országokban, segítve az illegális migráció és embercsempészet elleni küzdelmet. Ehhez azonban előbb megállapodásokat kell kötni az érintett államokkal. Várhatóan először Albániával lesz ilyen megállapodás. Le Croz szerint ugyanakkor nehéz partnerségnek nevezni a migráció területén az EU és a harmadik országok kapcsolatát. Az európai érdekek képviseletét tovább gyengíti, hogy Afrikáért újra verseny folyik a világ országi között.

A visszatérés és reintegráció témájával foglalkozó harmadik panel résztvevői Ioan-Dragos Tudorache, Nicola Graviano, az IOM szakértője és Nassim Majidi, a Samuel Hall think-thank elemzője voltak. Tudorache elmondta, hogy EU-ból való sikeresen végrehajtott visszatérések aránya 30% és 40% között mozog, ezért elsősorban az önkéntes visszatérések erősítésével kell javítani az eredményességen. Graviano az IOM visszatérőket segítő reintegrációs projektjeit értékelte. Eredményként könyvelte el, hogy egyre több forrásból, egyre több szereplő bevonásával tud a szervezet segítséget nyújtani az önkéntesen visszatérőknek, akik számára rendkívül nagy kihívást jelent életük újrakezdése. Majidi elmondta, hogy a legtöbb harmadik országba visszatérő személy semmilyen támogatásban nem részesül. A reintegráció különösen a vidéken ütközik nehézségekbe, ezzel szemben a fejlődő nagyvárosok képesek perspektívát nyújtani a visszatérők számára.

A konferencia utolsó panelének témája a helyben történő segítségnyújtás volt. Résztvevői Alexander Betts, az Oxfordi Egyetem professzora, Mulualem Getachew, Etiópia Külügyminisztériumának jogi tanácsadója, Sophie Megannis, a UNHCR szakértője, valamint Giulia Falzoi, az IOM Mediterrán-térségért felelős Koordinációs Iroda képviselője voltak. Betts előadásában a Paul Collierrel részben közösen felvázolt, a menekültek problémáira megoldást jelentő elképzelését részletezte. A legfontosabb Betts szerint is, hogy a menekültek ne csupán biztonságban élhessenek, hanem egyben öngondoskodóvá is váljanak, újra tudják kezdeni az életüket, dolgozhassanak és tanuljanak. Az EU-nak olyan innovatív projekteket kell támogatnia, amik ezt lehetővé teszik. Getachew elmondta, hogy Etiópia 900 000 menekültnek biztosít védelmet. Az ország 2016-ban 9 menekültügyi vállalást tett, amelynek keretében lehetővé teszi a befogadott menekültek munkavállalását és infrastrukturális fejlesztésekkel is támogatja őket. Megannis kiemelte, hogy az Európai Uniónak továbbra is áttelepítéssel kell hozzájárulnia a kérelmezők helyzetének javításához. A legális útvonalak biztosítása nélkül ugyanis nem lehet felszámolni az illegális migrációt. Megannis ugyanakkor az osztrák-dán elképzelést leegyszerűsítőnek, a szakpolitikai célokat figyelmen kívül hagyó politikai eszköznek tekintette. Falzoi az IOM a menekülteket segítő észak-afrikai projektjeit ismertette. A szervezet nem csupán orvosi segítséget és menedékhelyeket biztosít a migránsok számára az AMIF keretében megvalósult projektjei által, hanem tájékoztató kampányokat is megvalósít, amelyek az illegális migráció veszélyeire hívják fel a figyelmet.