Az Európai Migrációs Hálózat magyarországi kapcsolattarttó pontjának XX. Nemzeti Ülésére 2018. május 23-án került sor a Belügyminisztérium Sajtófogadójában. A konferencia témái a migrációt érintő biztonsági kihívások és trendek, a közel-keleti, illetve a balkáni térség biztonságpolitikai helyzete, illetve az embercsempészet és a szervezett bűnözés voltak.

A konferencia első, „Migrációt érintő biztonsági kihívások és trendek” témájú paneljének két előadói Dr. Wágner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója és
Kövecsi-Oláh Péter, a Migrációkutató Intézet kutatója voltak. Dr. Wágner Péter előadásában a Közel-Kelet jelenlegi migrációs kihívásait ismertette. Véleménye szerint az európai migrációs válságban Törökország játszik meghatározó szerepet, hiszen nagyban képes befolyásolni a Közel-Keletről Európába tartó illegális migráció mértékét. Jelenleg ugyanakkor a migrációs kihívást az Európai Unió számára sokkal inkább Észak-Afrika, mint a Közel-Kelet térsége jelenti. Kövecsi-Oláh Péter Törökország és a Balkán aktuális helyzetével foglalkozott előadásában. Kifejtette, hogy Törökország, a közös történelemre tekintettel ma sem tekint a Balkánra külföldként, és igyekszik jelen lenni a térség országainak politikai, gazdasági és kulturális életében. Törökország befolyását ugyanakkor semmiképpen sem szabad túlbecsülni, hiszen a Balkán alapvetően továbbra is az Európai Unió országaival (mindenekelőtt Németországgal) van a legszorosabb kapcsolatban.

A konferencia második, „Embercsempészet és a szervezett bűnözés aktuális kérdései” témájú paneljének előadói Balog Gábor c. r. alezredes, Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Illegális Migráció Elleni Osztályának osztályvezetője és Dr. Vékony Dániel a Nemzetközi Üzleti Főiskola főiskolai docense voltak. Balog Gábor előadásában a szervezett bűnözés és az embercsempészet aktuális helyzetét vizsgálta meg Magyarországon, külön tekintettel a Balkánra. Megállapította, hogy a szerb-magyar és horvát-magyar határon kiépített határzár következtében az embercsempészet a román-magyar határra tevődött át. Míg az embercsempészek korábban jellemzően szerb és román állampolgárságúak voltak, ma többségük afganisztáni, pakisztáni és török. Az embercsempészetre továbbra is jelentés igény mutatkozik, hiszen jelenleg Görögországban 50 000 személy várja annak a lehetőségét, hogy Nyugat-Európába jusson.  Dr. Vékony Dániel előadásában a nyugat-európai muszlim kisebbségek és az állami szerepvállalás kérdéseivel foglalkozott. Elmondta, hogy a nyugat-európai muszlim kisebbségek továbbra is kihívást jelentenek az egyes országoknak, mivel az átlagnál kevésbé képzettek, rosszabbak anyagi körülményeik, kevésbé integráltak az európai társadalmakba és nem feltétlenül azonosulnak annak normáival. A kihívásra véleménye szerint aktív és holisztikus állami fellépés lehet a válasz.

A két panel végén érdemi vitára került sor az érintett szakpolitikai kérdésekben.