EMN synthesis study on visa liberalisation: Strengthening ties between the EU and nationals of third countries
March 26, 2019

The European Migration Network (EMN) publishes study on the impact of visa liberalisation on EU Member States and Norway

Brussels, 25 March 2019. As of 2018, five Western Balkan countries and three Eastern Partnership countries benefit from visa liberalisation to the EU Schengen area. These countries are deemed safe and well-governed, and have been required to meet several criteria in policy areas such as border, migration and asylum management security, external relations and fundamental rights. The European Migration Network (EMN) has now released a study on the impact of visa liberalisation on countries of destination, providing insights to positive and negative trends in 25 EU countries and Norway following visa liberalisation for nationals of Albania, Bosnia and Herzegovina, Montenegro, Serbia, North Macedonia, Republic of Moldova and Ukraine. 

According to the study, visa liberalisation led to an immediate increase in short-term travel to the countries of destination from visa-free countries and made it easier for third country nationals to travel to the EU and Norway to explore employment opportunities and request residence permits. Ukrainian nationals received the highest number of residence permits. In 2017, their main country of destination was Poland with 545 000 permits issued for remunerated activities, followed by Czech Republic and Italy.

Although several Member States adopted additional or new measures to counter irregular migration, such as setting up joint police investigations, the study confirms that there is little evidence of a link between visa liberalisation and the facilitation of irregular migration or any increase in smuggling or trafficking in human beings. Some Member States, however, observed an increase in criminal activities, particularly by organised crime groups. This phenomenon is being closely monitored and failure to cooperate with EU Member States and Norway in this area may lead to the suspension of visa-free travel for nationals from third countries.

Visa-free travel is an important achievement in regional cooperation. The European Commission, EU Member States and Norway are collaborating with the visa-free Western Balkan and Eastern Partnership countries, who are actively taking measures to address existing challenges.

The study is available at the following site: https://ec.europa.eu/home-affairs/content/emn-study-impact-visa-liberalisation-countries-destination_en

The national report of Hungary on visa liberalization is available at the following site:

https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/networks/european_migration_network/reports_en

 

 
 
EMN publishes the study on “Labour Market Integration of Third-Country Nationals in EU Member States”
February 21, 2019

The study is the result of a collaboration of migration and asylum experts representing EMN contact points across the EU.

 

More information

 

EMN study “Labour Market Integration of Third-Country Nationals in EU Member States”

One pager of the study (EN) (PDF)

Executive summary (EN) (PDF)

Full text  (EN) (PDF)

 

Country reports: labour market Integration studies in your country

EMN HU NCP at the 2018 International Metropolis Conference (29 October - 2 November)
January 15, 2019

EMN HU NCP participated at the 2018 International Metropolis Conference held in Sydney, Australia on 29 October - 2 November.

The report on the conference is available below:

 

Az Európai Migrációs Hálózat magyar kapcsolattartó pontja részt vett az ausztráliai Sydney-ben megrendezésre került 2018. évi Nemzetközi Metropolis Konferencián.

A konferenciáról készült jelentés alább érhető el:

Az EMH XXI. ülése/ XXI. National Conference
December 14, 2018

Az Európai Migrációs Hálózat Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontja 2018. november 20-án rendezte meg a Belügyminisztérium épületében XXI. Nemzeti Ülését, „Az embercsempész-hálózatok szerepe a migrációban” témában. A tematikus nemzetközi konferencián a magyar nemzeti migrációs hálózat tagjai és az Európai Migrációs Hálózat nemzeti kapcsolattartói pontjai is képviseltették magukat.

The EMN National Contact Point of Hungary organized its XXI. National Conference on the 20th of November 2018 on the subject of "The Role on Human Smuggling in Migration - A Sepcial Focus on the Western Balkan route.  The members of the Hungarian migration network and also other Europeans NCPs participated at the thematic international conference.

 


 

 

Az ülést Dr. Tóthi Gábor, a Belügyminisztérium Európai Együttműködési Főosztályának főosztályvezetője nyitotta meg. Beszédében üdvözölte a konferencia résztvevőit és felhívta a figyelmet a konferencia témájának kiemelt fontosságára.

A konferencia első előadását Balog Gábor r. alezredes, Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Illegális Migráció Elleni Osztályának vezetője tartotta, amelyben összefoglalta az embercsempészet 2015 óta tapasztalt magyarországi trendjeit és a magyar hatóságok arra adott válaszát. Megállapította, hogy Magyarország a 2015. évi migrációs válság óta megtett intézkedései (ideiglenes biztonsági határzár, tranzitzónák felállítása) ugyan hatékonyan visszaszorították az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekmények számát, teljesen felszámolni azonban nem tudták őket. Mivel a Schengeni térségbe való bejutás esélye továbbra is hatalmas vonzerőt jelent az illegális bevándorlók számára, az embercsempészet továbbra is jelen van az ország valamennyi külső határán.

Az embercsempészek számos módszert alkalmaznak: a tehergépkocsikban és tehervonatokban való – gyakran életveszélyes - elrejtés mellett tapasztalható a hamis okmányok és az úgynevezett „személycserés módszer” használata is. Valódi kihívást jelent, hogy mivel az embercsempészet fő szervezői jellemzően nincsenek jelen a bűncselekmény legnagyobb kockázatát jelentő szállításnál, így felelősségre vonásuk nehézségekbe ütközik. Az előadó hangsúlyozta, hogy az elfogott illegális migránsok túlnyomó többsége nem kér menedéket Magyarországon, pedig erre a lehetőség biztosított.

Abdessamad Belhaj, a Migrációkutató Intézet kutatója a konferencia második előadásában az embercsempészet kérdését a nemzetközi jog szemszögéből vizsgálta meg. Megállapította, hogy a jelenlegi nemzetközi jogi normák (ENSZ embercsempészet elleni jegyzőkönyve) több hiányossággal is bírnak, ami megnehezíti az erre irányuló szervezett bűnözés felszámolását. Véleménye szerint az egyik probléma, hogy az embercsempészet során a büntetőjogi felelősség csak a csempészt terheli, ami napjaink realitásában egyre kevésbé fenntartható. A másik fontosabb problémát abban látja, hogy a szakpolitikai célkitűzések gyakran az embercsempészet kérdésének megoldását a legális útvonalak bővítésében látják. A két különböző kategóriát ugyanakkor nem szabad összemosni, hiszen lehetetlen annyi embernek legális bevándorlási opciót biztosítani, mint amennyien igénybe vennék azt. Belhaj álláspontja szerint az illegális migráció és az embercsempészet addig fent fog maradni, míg megmaradnak a jelentős életszínvonalbeli eltérések a világ régiói között.

A konferencia harmadik előadását András Ányos, az Europol Embercsempészet elleni központjának (EMSC) szakértője tartotta a szerv tevékenységéről és a legújabban tapasztalt trendekről. Kiemelte, hogy jelenleg is számos útvonal aktív az EU-ba való embercsempészet tekintetében. Az ismert útvonalakon (kelet-mediterrán, nyugat-balkáni, nyugat-mediterrán, közép-mediterrán) változatos módszerekkel és eszközökkel folyik a csempészet. A bűnszervezetek mindig a legfrissebb információk alapján módosítják terveiket, kihasználják a legális kiskapukat (a hawaladar-boltok hálózata például lehetővé teszi a banki utalások kikerülését) Az Europol nagy erőforrásokat fordít a szociális médián fellelhető információ gyűjtésére és bizonyítékként való felhasználására.

A konferencia utolsó előadása keretében Ana Tomasevic-Petrovic, a Szerb Belügyminisztérium szervezet bűnözés elleni szervének szakértője ismertette Szerbia embercsempészet ellen tett intézkedéseit és elért sikereit. Elmondta, hogy Szerbia 2016-ban hozta létre az embercsempészet elleni állandó munkacsoportját, amelynek célja nem csupán az embercsempészés elleni fellépés, hanem az embercsempész hálózatokat működtető szervezett bűnözői csoportok felszámolása. A nyomozások során a szerb hatóságok jó együttműködést tudtak kialakítani Magyarországgal, ennek eredményeképp több, jellemzően pakisztáni és szerb állampolgárok által működtetett hálózatot sikerült felszámolni.

Az EMH XXI. Nemzeti Ülése/ XXI. National EMN Conference
November 14, 2018

Az Európai Migrációs Hálózat  magyarországi kapcsolattartó pontja soron következő XXI. Nemzeti Ülésére 2018. november 20-án (kedd) 10:00 órától kerül sor a Belügyminisztérium épületében.

Az egynapos konferencia célkitűzése az embercsempész hálózatok migrációs folyamatokban betöltött szerepének megvitatása, különös tekintettel a nyugat-balkáni útvonalra.

A konferencián való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, ami az alábbi honlapon érhető el:

http://bmevents.gov.hu/hu/content/xxi-emh-nemzeti-%C3%BCl%C3%A9s-xxi-national-emn-conference-20181120

 

The XXI. National Conference of the EMN Hungarian National Contact Point will take place on 20 November 2018 in the Ministry of Interior of Hungary.

The objective of the one-day conference is to discuss the role of human smuggling networks in migration with special focus on the Western Balkan route.

To participate in the conference, it is necessary to register at the following website:

http://bmevents.gov.hu/hu/content/xxi-emh-nemzeti-%C3%BCl%C3%A9s-xxi-national-emn-conference-20181120

Az Európai Migrációs Hálózat Bécsben 2018. október 4-5-én tartott osztrák elnökségi konferenciája
October 18, 2018

A résztvevőket Herbert Kickl, osztrák belügyminiszter köszöntötte. A belügyminiszter beszédében utalt Ausztria Dániával együtt kidolgozott és a konferencia napján prezentált, egy hatékonyabb menekültügyi védelmi rendszerről szóló tervéről. Kickl elmondta, hogy céljuk egy olyan menekültügyi rendszer létrehozása, ami a valóban rászorulókat, és nem a rátermetteket jutalmazza. Ezért meg kell erősíteni a menekültek helyben történő támogatását, ugyanakkor meg kell akadályozni az Európába tartó illegális migrációt. Kickl leszögezte, hogy a 2015-ös év eseményei nem ismétlődhetnek meg újra.

 

Az IOM képviseletében a résztvevőket Manfred Profazi, regionális szaktanácsadó köszöntötte. Profazi beszédében üdvözölte az elmúlt időszak a migráció területén nemzetközi szinten elért eredményeket, mindenekelőtt a Globális Migrációs Kompakt és a Globális Menekültügyi Kompakt küszöbön álló elfogadását.

 

A konferencia nyitóbeszédét Paul Collier, az Oxfordi Egyetem professzora tartotta. A közgazdász Collier, szemben a nemzetközi menekültjog számos neves szakértőjével, a migrációval szemben kritikus irányzatot képvisel. Előadásában a jelenlegi migrációs kihívás lehetséges megoldását vázolta fel, ami legújabb könyveinek (Refuge: Rethinking Refugee Policy in a Changing World, 2017; The Future of Capitalism: Facing the New Anxieties, 2018) témája is egyben. Collier elképzeléseit az osztrák-dán menekültügyi vízió is felhasználta.

 

Collier véleménye szerint a jelenlegi migrációs keretrendszer se nem etikus és se nem fenntartható. Nem etikus, mivel nem a többségében rendkívül rossz körülmények között élő menekültek többségét, hanem egy jobban látható kisebbséget, a fejlett országokba tartó személyeket jutalmazza. Nem is fenntartható, mert az Európai Unió népessége már nem bízik a jelenlegi rendszerbe és követeli annak megváltoztatását.

 

Collier szerint a megoldás a korábbi keretekből való kilépés és egy új, több szakpolitikát összefogó megközelítés alkalmazása lehet. A kulcs a valódi menekültek hosszú távú megsegítése: számukra nem csupán biztonságot, hanem tartós perspektívákat kell teremteni a harmadik országokban. A táborok fejlesztése és a segélyek helyett az elsődleges cél az, hogy a menekültek munkát vállalhassanak és önállóan is boldoguljanak. A professzor ugyanakkor megállapította, hogy a jelenlegi globalizált világban is – mint korábban bármikor – az emberek a munkahelyekhez költöztek. Ez ma is súlyos következményekkel jár, különösen a fejlődő országokban, hiszen az agyelszívás következtében rengeteg képzett fiatal vándorol el az ilyen térségekből visszavetve azok hosszú távú fejlődését. Collier álláspontja szerint a globalizáció jelenlegi fokán álló világban azonban meg lehetne valósítani, hogy a munkahelyek költözzenek az emberekhez. Ezt a megoldást kellene alkalmazni a menekültek tekintetében is, ahelyett, hogy a jelenlegi fenntarthatatlan migrációs rendszert támogatnánk. Collier szerint a korábbi migrációs politikáját számos nyugat-európai ország már megbánta, mert felismerték annak súlyos társadalmi következményeit.

 

A konferencia első paneljének tagjai Henrik Ankersternje dán integrációs miniszterhelyettes (a sajtótájékoztatót tartó Inger Stojberg dán integrációs miniszter helyett), Ioan-Dragos Tudorache, a Bizottság irreguláris migrációval foglalkozó osztályának vezetője, Siga Fatima Jagne, az ECOWAS Bizottság szociális ügyi biztosa, valamint Paul Collier voltak. Ankerstjerne hangsúlyozta, hogy a valóban védelemre szorulókat kell az Európai Uniónak segítenie, ami közös osztrák-dán menekültügyi vízió központi elképzelése. Jagne elmondta, hogy az ECOWAS célja, hogy a nyugat-afrikai térségben tartsa az embereket, ami részben sikeres: a térségen belül történik az ECOWAS országok migrációjának 80%-a. A fő problémának Jagne a vidékiek a városokba vándorlásából fakadó kihívást tartotta. Tudarache is úgy vélte, koherensebb uniós migrációs politikára van szükség Ugyanakkor szerinte az elmúlt években sikerült egy egységesebb megközelítést kialakítani. Collier álláspontja szerint, a legfontosabb az afrikai narratívák megváltoztatása: az afrikaiaknak a jövőjüket a saját kontinensen kellene elképzelniük

A migráció-menedzsment témájú második panel résztvevői, Henrik Ankersternje, Nicolas Berlanga Martinez, az Európai Külügyi Szolgálat migrációs tanácsadója, Monika Laurinaviciute, a Frontex nemzetközi kooperációs koordinátora, valamint Camille Le Coz, Migration Policy Institute kutatója voltak. Martinez hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban sikerült alacsonyabb szinten stabilizálni a kérelmezők számát. Európa továbbra is szolidáris ugyanakkor a menekültekkel, de a megoldásnak elsősorban a fejlődésbe való befektetésnek kell lennie. Ankerstjerne szerint „minden a visszatéréssel kezdődik” Ha nincs visszafogadási megállapodás egy országgal szemben, addig nem lehet megfelelő kapcsolatokat kialakítani a migráció területén, ez egy előfeltétel kell, hogy legyen. Laurinaviciute elmondta, hogy a Frontex megnövelt erőforrásainak köszönhetően sokkal hatékonyabban lehet képes fellépni a szomszédos harmadik országokban, segítve az illegális migráció és embercsempészet elleni küzdelmet. Ehhez azonban előbb megállapodásokat kell kötni az érintett államokkal. Várhatóan először Albániával lesz ilyen megállapodás. Le Croz szerint ugyanakkor nehéz partnerségnek nevezni a migráció területén az EU és a harmadik országok kapcsolatát. Az európai érdekek képviseletét tovább gyengíti, hogy Afrikáért újra verseny folyik a világ országi között.

A visszatérés és reintegráció témájával foglalkozó harmadik panel résztvevői Ioan-Dragos Tudorache, Nicola Graviano, az IOM szakértője és Nassim Majidi, a Samuel Hall think-thank elemzője voltak. Tudorache elmondta, hogy EU-ból való sikeresen végrehajtott visszatérések aránya 30% és 40% között mozog, ezért elsősorban az önkéntes visszatérések erősítésével kell javítani az eredményességen. Graviano az IOM visszatérőket segítő reintegrációs projektjeit értékelte. Eredményként könyvelte el, hogy egyre több forrásból, egyre több szereplő bevonásával tud a szervezet segítséget nyújtani az önkéntesen visszatérőknek, akik számára rendkívül nagy kihívást jelent életük újrakezdése. Majidi elmondta, hogy a legtöbb harmadik országba visszatérő személy semmilyen támogatásban nem részesül. A reintegráció különösen a vidéken ütközik nehézségekbe, ezzel szemben a fejlődő nagyvárosok képesek perspektívát nyújtani a visszatérők számára.

A konferencia utolsó panelének témája a helyben történő segítségnyújtás volt. Résztvevői Alexander Betts, az Oxfordi Egyetem professzora, Mulualem Getachew, Etiópia Külügyminisztériumának jogi tanácsadója, Sophie Megannis, a UNHCR szakértője, valamint Giulia Falzoi, az IOM Mediterrán-térségért felelős Koordinációs Iroda képviselője voltak. Betts előadásában a Paul Collierrel részben közösen felvázolt, a menekültek problémáira megoldást jelentő elképzelését részletezte. A legfontosabb Betts szerint is, hogy a menekültek ne csupán biztonságban élhessenek, hanem egyben öngondoskodóvá is váljanak, újra tudják kezdeni az életüket, dolgozhassanak és tanuljanak. Az EU-nak olyan innovatív projekteket kell támogatnia, amik ezt lehetővé teszik. Getachew elmondta, hogy Etiópia 900 000 menekültnek biztosít védelmet. Az ország 2016-ban 9 menekültügyi vállalást tett, amelynek keretében lehetővé teszi a befogadott menekültek munkavállalását és infrastrukturális fejlesztésekkel is támogatja őket. Megannis kiemelte, hogy az Európai Uniónak továbbra is áttelepítéssel kell hozzájárulnia a kérelmezők helyzetének javításához. A legális útvonalak biztosítása nélkül ugyanis nem lehet felszámolni az illegális migrációt. Megannis ugyanakkor az osztrák-dán elképzelést leegyszerűsítőnek, a szakpolitikai célokat figyelmen kívül hagyó politikai eszköznek tekintette. Falzoi az IOM a menekülteket segítő észak-afrikai projektjeit ismertette. A szervezet nem csupán orvosi segítséget és menedékhelyeket biztosít a migránsok számára az AMIF keretében megvalósult projektjei által, hanem tájékoztató kampányokat is megvalósít, amelyek az illegális migráció veszélyeire hívják fel a figyelmet.

ELI Hungarian Hub - 1st International Forum
August 21, 2018

 

ELI Hungarian Hub | Faculty of Law, ELTE

Jean Monnet Centre of Excellence

14 September 2018 | Budapest | Hungary

1st International Forum

Draft Programme

09.00 09.15 Welcome speech and establishment of ELI Hungarian Hub

Miklós Király, Professor, ELTE Faculty of Law, Department of International Private Law and European Economic Law

09.15 – 09.30 Goal and mission of ELI

Christiane Wendehorst, Professor, President of ELI, Vienna University, Institute for Civil Law

09.30 10.30 Keynote speech: Discovering the impact and effects of Brexit on both EU Law and UK Law in theory and in practice

Steve Peers, Professor, School of Law, University of Essex

10.30 – 10.50 Discussion

Chair: Pál Sonnevend, Vice Dean of the Faculty of Law, ELTE Faculty of Law

10.50 – 11.20 Coffee break

11.20 11.35 European Criminal Law, the ne bis in idem principle and Brexit

Balázs Gellér, Professor, ELTE Faculty of Law, Department of Criminal Law

11.35 11.50 The future relationship between the UK and the EU following Brexit in the field of Judicial Cooperation in Criminal Matters’ – forms of cooperation

Petra Jeney, Associate Professor, ELTE Faculty of Law, Department of International Public Law

11.50 12.05 Brexit and Security: What about Strategic Intelligence Information Sharing after the UK’s Leave

Chiara Graziani, PhD student, University of Genoa, Comparative Constitutional Law

12.05 – 12.25 Discussion

Chair: Imre Németh, Associate Professor, ELTE Faculty of Law

12.25 – 13.00 Buffet lunch 2

13.00 13.15 Migration related issues regarding Brexit from free movement to asylum

Ágnes Töttős PhD, JHA Counsellor for Asylum and Migration Affairs, Representation of Hungary to the EU

13.15 13.30 Patients’ mobility after Brexit in EU-UK context

Éva Lukács Gellérné, Associate Professor, ELTE Faculty of Law, Department of International Private Law and European Economic Law

13.30 13.45 Brexit and cross-border working patterns

Gábor Kártyás, Associate Professor, PPKE University, Department of Labour Law

13.45 – 14.00 Discussion

Chair: Steve Peers, Professor, School of Law, University of Essex

14.00 – 14.30 Coffee break

14.30 14.45 Imperial fantasies and the illusion of a global and unfettered island

Csongor Nagy, Professor, University of Szeged, Department of Private International Law

14.45 – 15.00 Brexit and the UK's membership in the WTO

Balázs Horváthy, Research Fellow, HAS CCS, Institute for Legal Studies

15.00 15.15 The effect of Brexit on UK state aid and subsidies policy: a brewing trade war?

Tamás Kende, Associate Professor, ELTE Faculty of Law, Department of International Public Law

15.15 15.30 Generalised deficiencies as regards the rule of law in Member States: Finding legal answers to legal questions

János Bóka, Associate Professor, National University of Public Service, Faculty of International and European Studies

15.30 – 15.45 Discussion

Chair: Réka Somssich, Vice Dean of the Faculty of Law, ELTE Faculty of Law

15.45 Closing of the Forum

Miklós Király, Professor, ELTE Faculty of Law, Department of International Private Law and European Economic Law

Venue

The Forum will be hosted by the Faculty of Law, Eötvös Loránd University, Budapest. The Forum will be held in Aula Magna of the Faculty of Law.

Contact information

Participation in the Forum is free of charge, registration is required. Registration and inquiries should be addressed to hungarian.eli.hub@ajk.elte.hu. The Organising Committee makes every effort to reply all questions as soon as possible.

EMH XX. Nemzeti Ülése
May 23, 2018

 

Az Európai Migrációs Hálózat magyarországi kapcsolattarttó pontjának XX. Nemzeti Ülésére 2018. május 23-án került sor a Belügyminisztérium Sajtófogadójában. A konferencia témái a migrációt érintő biztonsági kihívások és trendek, a közel-keleti, illetve a balkáni térség biztonságpolitikai helyzete, illetve az embercsempészet és a szervezett bűnözés voltak.

A konferencia első, „Migrációt érintő biztonsági kihívások és trendek” témájú paneljének két előadói Dr. Wágner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója és
Kövecsi-Oláh Péter, a Migrációkutató Intézet kutatója voltak. Dr. Wágner Péter előadásában a Közel-Kelet jelenlegi migrációs kihívásait ismertette. Véleménye szerint az európai migrációs válságban Törökország játszik meghatározó szerepet, hiszen nagyban képes befolyásolni a Közel-Keletről Európába tartó illegális migráció mértékét. Jelenleg ugyanakkor a migrációs kihívást az Európai Unió számára sokkal inkább Észak-Afrika, mint a Közel-Kelet térsége jelenti. Kövecsi-Oláh Péter Törökország és a Balkán aktuális helyzetével foglalkozott előadásában. Kifejtette, hogy Törökország, a közös történelemre tekintettel ma sem tekint a Balkánra külföldként, és igyekszik jelen lenni a térség országainak politikai, gazdasági és kulturális életében. Törökország befolyását ugyanakkor semmiképpen sem szabad túlbecsülni, hiszen a Balkán alapvetően továbbra is az Európai Unió országaival (mindenekelőtt Németországgal) van a legszorosabb kapcsolatban.

A konferencia második, „Embercsempészet és a szervezett bűnözés aktuális kérdései” témájú paneljének előadói Balog Gábor c. r. alezredes, Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda Illegális Migráció Elleni Osztályának osztályvezetője és Dr. Vékony Dániel a Nemzetközi Üzleti Főiskola főiskolai docense voltak. Balog Gábor előadásában a szervezett bűnözés és az embercsempészet aktuális helyzetét vizsgálta meg Magyarországon, külön tekintettel a Balkánra. Megállapította, hogy a szerb-magyar és horvát-magyar határon kiépített határzár következtében az embercsempészet a román-magyar határra tevődött át. Míg az embercsempészek korábban jellemzően szerb és román állampolgárságúak voltak, ma többségük afganisztáni, pakisztáni és török. Az embercsempészetre továbbra is jelentés igény mutatkozik, hiszen jelenleg Görögországban 50 000 személy várja annak a lehetőségét, hogy Nyugat-Európába jusson.  Dr. Vékony Dániel előadásában a nyugat-európai muszlim kisebbségek és az állami szerepvállalás kérdéseivel foglalkozott. Elmondta, hogy a nyugat-európai muszlim kisebbségek továbbra is kihívást jelentenek az egyes országoknak, mivel az átlagnál kevésbé képzettek, rosszabbak anyagi körülményeik, kevésbé integráltak az európai társadalmakba és nem feltétlenül azonosulnak annak normáival. A kihívásra véleménye szerint aktív és holisztikus állami fellépés lehet a válasz.

A két panel végén érdemi vitára került sor az érintett szakpolitikai kérdésekben.

 

 

EMH XIX. Nemzeti Ülése
November 30, 2017

Az Európai Migrációs Hálózat (EMH) magyarországi kapcsolattartó pontja soron következő XIX. Nemzeti Ülésére 2017. november 14-én került sor a Belügyminisztérium épületében.

Az egynapos konferencia célkitűzése a migrációs és menekültügyi terület aktualitásainak, változó trendjeinek szakértői körben való megvitatása.

Az Európai Migrációs Hálózat Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontja 2017. november 14-én rendezte meg a Belügyminisztérium épületében XIX. Nemzeti Ülését, melynek témái a változó migrációs trendekre adott európai válaszok, illetve a visszaküldési politika újabb irányai voltak.

Az ülést Dr. Hegyaljai Mátyás európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár nyitotta meg és üdvözölte a konferencia résztvevőit.

A konferencia első panelje a migrációs trendek változásával kapcsolatos kihívásokkal foglalkozott. Dr. Montserrat Feixas Vihé, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Közép-európai Képviseletének vezetője előadásában hangsúlyozta a „migráns” és „menekült” fogalmának elkülönítését. Bagaméri Dániel, a Nemzetközi Migráció Szervezet programkoordinátora előadásában a földközi-tengeri migrációs útvonalak jellemzőit és változásait mutatatta be statisztikai adatok segítségével. Dr. Tanya Faye Herring, a Bangor University School of Law kutatója az állami kötelezettségeket ismertette az otthonukat elhagyni kényszerült sérülékeny csoportokkal szemben Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet kutatója a migráció gazdasági mérlegéről tartotta előadását.

A konferencia második és harmadik paneljének témája a változó migrációs trendekre adott európai válaszok volt. Judith de Jong és Dr. Michiel Besters, a holland Bevándorlási és Állampolgársági Szolgálat kutatói a holland, Brend Parusel, a Svéd Migrációs Ügynökség szakértője a svéd, Dr. Weidinger Brigitta, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal migrációs és jogi szakreferense a magyar, Peter van Costenoble, a Menekültek és Hontalanok Főbiztosságának szakértője pedig a belga menekültügyi helyzet alakulását ismertette. Abdessamad Belhaj, a Migrációkutató Intézet kutatója előadásában a migráció és a közvélemény kapcsolatát vizsgálta meg Európában.

A konferencia utolsó panelje a visszatéréssel kapcsolatos változásokkal foglalkozott. Jenny Anderson, a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Intézet programmenedzsere a FREM2 Projektről számolt be, melynek célja az európai államok visszatérési rendszereinek monitoringja. Dr. Bory Noémi Ágnes, a Legfőbb Ügyészség ügyésze a Magyarországgal kapcsolatos monitoringról beszélt a visszatérés keretein belül. Dr. Balázs László, az Országos Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Főosztályának főosztályvezetője előadásában az illegális migráció és visszatérés magyarországi helyzetét ismertette.

A tematikus nemzetközi konferencián a magyar nemzeti migrációs hálózat tagjai és az Európai Migrációs Hálózat nemzeti kapcsolattartói pontjai is képviseltették magukat.


Co-funded by the Asylum, Migration and Integration Fund of the European Union

The European Migration Network (EMN) is co-ordinated by the European Commission with National Contact Points (EMN NCPs) established in each EU Member State plus Norway.