Feladatok

Az EMH:

  • Nagyszámú forrásból naprakész, megbízható adatokat és információkat gyűjt és cserél;
  • Elemzi az adatokat és információkat, valamint könnyen hozzáférhető formában rendelkezésre bocsátja azokat;
  • A többi érintett uniós szervvel együttműködésben hozzájárul olyan mutatók és kritériumok kidolgozásához, amelyek javítják az információk konzisztenciáját, és segítik a migrációs statisztikákkal kapcsolatos közösségi tevékenységek fejlesztését;
  • Időszakos jelentéseket készít és tesz közzé a Közösség és a tagállamok migrációs és menekültügyi helyzetéről;
  • Olyan internetalapú információcsere-rendszert hoz létre és tart fenn, amely hozzáférést biztosít a migráció és a menekültügy területével kapcsolatos releváns dokumentumokhoz és kiadványokhoz;
  • Növeli az EMH-val kapcsolatos tudatosságot azáltal, hogy hozzáférést biztosít az általa gyűjtött információkhoz, és terjeszti az EMH eredményeit, kivéve, ha bizalmas információkról van szó;
  • Összehangolja az információkat, és együttműködik az egyéb érintett európai és nemzetközi szervekkel;
  • Az EMH biztosítja, hogy tevékenysége összhangban álljon a migrációra és a menekültügyre vonatkozó közösségi eszközökkel és struktúrákkal.

 A nemzeti kapcsolattartó pontok nemzeti szinten végzik az EMH feladatait és különösen:

  • Nemzeti jelentéseket készítenek, ideértve a 9. cikkben említett jelentéseket is;
  • Nemzeti információkkal szolgálnak a 8. cikkben említett információcsere-rendszer számára;
  • Kapacitást alakítanak ki az ad hoc megkeresések elküldésére, illetve a más nemzeti kapcsolattartó pontoktól érkező megkeresések gyors megválaszolására;
  • Olyan nemzeti migrációs hálózatot alakítanak ki, amely a migráció és a menekültügy területén tevékenykedő számos szervezetből és személyből áll, és az érintett szereplőket képviseli. A nemzeti migrációs hálózat tagjait felkérhetik arra, hogy különösen a 8. és 9. cikk tekintetében segítsék az EMH tevékenységeit.

A nemzeti hálózat célja a migráció és a menekültügy területén tevékenykedő szakemberek számára egy olyan fórum kialakítása, amely lehetővé teszi az egymás közötti tapasztalat –és információcserét, valamint azt, hogy a HU NCP hatékonyan lássa el a feladatait. A nemzeti hálózaton belül a civil és a kormányzati szféra egyaránt képviselteti magát, amely lehetővé teszi azt, hogy a nemzeti kapcsolattartó pont a magyarországi migrációról és a menekültügyről valós képet fessen az EMH számára.

Jogszabályi háttér

A 2001. decemberi laekeni Európai Tanács végkövetkeztetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan rendszert, amely biztosítja a menekültügyről, migrációról és a származási országokról szóló információk cseréjét. Ennek eredményeként 2003-ban kísérleti jelleggel létrejött az Európai Migrációs Hálózat (a továbbiakban: EMH).

Az Európai Tanács a Hágai programban megerősítette, hogy az európai menekültügyi és migrációs politika folyamatban lévő fejlődését a migrációs jelenségek minden vonatkozását felölelő közös elemzésre kell alapozni. Ennek érdekében a valamennyi releváns migrációs fejleményre kiterjedő naprakész információk és adatok gyűjtésének, szolgáltatásának, cseréjének és hatékony felhasználásának megerősítése kulcsfontosságú.

A Tanács 2008. május 14-én a 2008/381/EK határozatával intézményesítette az EMH-t, melynek valamennyi tagállam teljes jogú tagja, kivéve Dániát, amely nem vett részt a határozat elfogadásában, ebből következően az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

Az EMH célja, hogy a migráció és a menekültügy területén objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal lássa el a közösségi intézményeket, illetve a tagállamokat, a már létező adatokat, valamint a tagállamoktól származó új információkat rendszerezetten összegyűjtse és tárolja, továbbá azokat nemzeti és közösségi szinten elemezze. Az EMH amellett, hogy a jogalkotókat segíti a szakpolitikák, illetve stratégiák meghatározása terén a nyilvánosság számára is tájékoztatást nyújt. A jogszabályban foglaltak alapján e célok elérése érdekében az EMH-val kapcsolatos feladatok ellátására minden tagállamnak ki kell jelölnie egy nemzeti kapcsolattartó pontot (national contact point – NCP). Magyarországon a kapcsolattartó pontot 2008-ban alakítottuk ki (HU EMN NCP). A feladatokat a Belügyminisztérium Európai Együttműködési Főosztálya látja el. A pénzügyi menedzsment feladatokat a Támogatás-koordinációs Főosztály végzi.

Az EMH szervezetrendszere két szinten különíthető el. Uniós szinten a tagállamok által kijelölt NCP-ből és a Bizottságból áll, és a döntéshozatal az ún. Irányító Bizottság keretein belül történik. Tagállami szinten létre kell hozni egy nemzeti hálózatot, amelyben egyenlő mértékben képviseltetik magukat kormányzati és nem-kormányzati szervek. A nemzeti hálózat munkáját az NCP koordinálja.

A nemzeti kapcsolattartó pontok tevékenységeit közösségi szinten az Európai Bizottság hangolja össze. Minden nemzeti kapcsolattartó pont éves munkaprogramot állít össze a Bizottság iránymutatása alapján. A tagállamok minden évben pályázati dokumentáció (grant application) összeállításával – szakmai és pénzügyi részből, kötelezően csatolandó mellékletekből áll – igényelhetnek működési jellegű támogatást (operating grant) az Európai Bizottságtól. A pályázati dokumentáció elbírálása után az Európai Bizottság és a nemzeti kapcsolattartó pont között működési támogatási megállapodás (operating grant agreement) születik az adott évre vonatkozóan. A megvalósításról a nemzeti kapcsolattartó pont folyamatosan készít jelentéseket (szakmai, pénzügyi egyaránt) és a munkaprogram zárásakor egy végső szakmai és pénzügyi jelentést állít össze. Az éves zárójelentést a következő év február végéig kell benyújtani a Bizottsághoz jóváhagyásra.

A feladatok ellátása során a nemzeti kapcsolttartó pontok képviselői részt vesznek a Bizottság által szervezett üléseken, egymással twinning keretében szorosabb együttműködést alakítanak ki, ún. ad-hoc megkeresésekre válaszolnak, tanulmányokat és jelentéseket készítenek, részt vesznek egyéb migrációs és menekültüggyel kapcsolatos konferenciákon és szemináriumokon.

Magyarország 2003 óta kíséri figyelemmel az EMH munkáját. A kísérleti jelleggel működő hálózatban megfigyelőként vettünk részt, az EMH intézményesítésével pedig teljes jogú taggá váltunk. A 2008/381/EK határozat valamennyi tagállam számára kötelezettséget teremtett Nemzeti Kapcsolattartó Pont kijelölésére.

A Tanács határozata az Európai Migrációs Hálózat létrehozásáról (2008/381/EK)

Az Európai Unió Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap társfinanszírozásával

Az Európai Migrációs Hálózatot az Európai Bizottság koordinálja a tagállamokban és Norvégiában létrehozott
Nemzeti Kapcsolattartó Pontokkal együttműködésben.