Az EMH:
A nemzeti kapcsolattartó pontok nemzeti szinten végzik az EMH feladatait és különösen:
A nemzeti hálózat célja a migráció és a menekültügy területén tevékenykedő szakemberek számára egy olyan fórum kialakítása, amely lehetővé teszi az egymás közötti tapasztalat –és információcserét, valamint azt, hogy a HU NCP hatékonyan lássa el a feladatait. A nemzeti hálózaton belül a civil és a kormányzati szféra egyaránt képviselteti magát, amely lehetővé teszi azt, hogy a nemzeti kapcsolattartó pont a magyarországi migrációról és a menekültügyről valós képet fessen az EMH számára.
Jogszabályi háttér
A 2001. decemberi laekeni Európai Tanács végkövetkeztetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy hozzon létre egy olyan rendszert, amely biztosítja a menekültügyről, migrációról és a származási országokról szóló információk cseréjét. Ennek eredményeként 2003-ban kísérleti jelleggel létrejött az Európai Migrációs Hálózat (a továbbiakban: EMH).
Az Európai Tanács a Hágai programban megerősítette, hogy az európai menekültügyi és migrációs politika folyamatban lévő fejlődését a migrációs jelenségek minden vonatkozását felölelő közös elemzésre kell alapozni. Ennek érdekében a valamennyi releváns migrációs fejleményre kiterjedő naprakész információk és adatok gyűjtésének, szolgáltatásának, cseréjének és hatékony felhasználásának megerősítése kulcsfontosságú.
A Tanács 2008. május 14-én a 2008/381/EK határozatával intézményesítette az EMH-t, melynek valamennyi tagállam teljes jogú tagja, kivéve Dániát, amely nem vett részt a határozat elfogadásában, ebből következően az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
Az EMH célja, hogy a migráció és a menekültügy területén objektív, megbízható és összehasonlítható információkkal lássa el a közösségi intézményeket, illetve a tagállamokat, a már létező adatokat, valamint a tagállamoktól származó új információkat rendszerezetten összegyűjtse és tárolja, továbbá azokat nemzeti és közösségi szinten elemezze. Az EMH amellett, hogy a jogalkotókat segíti a szakpolitikák, illetve stratégiák meghatározása terén a nyilvánosság számára is tájékoztatást nyújt. A jogszabályban foglaltak alapján e célok elérése érdekében az EMH-val kapcsolatos feladatok ellátására minden tagállamnak ki kell jelölnie egy nemzeti kapcsolattartó pontot (national contact point – NCP). Magyarországon a kapcsolattartó pontot 2008-ban alakítottuk ki (HU EMN NCP). A feladatokat a Belügyminisztérium Európai Együttműködési Főosztálya látja el. A pénzügyi menedzsment feladatokat a Támogatás-koordinációs Főosztály végzi.
Az EMH szervezetrendszere két szinten különíthető el. Uniós szinten a tagállamok által kijelölt NCP-ből és a Bizottságból áll, és a döntéshozatal az ún. Irányító Bizottság keretein belül történik. Tagállami szinten létre kell hozni egy nemzeti hálózatot, amelyben egyenlő mértékben képviseltetik magukat kormányzati és nem-kormányzati szervek. A nemzeti hálózat munkáját az NCP koordinálja.
A nemzeti kapcsolattartó pontok tevékenységeit közösségi szinten az Európai Bizottság hangolja össze. Minden nemzeti kapcsolattartó pont éves munkaprogramot állít össze a Bizottság iránymutatása alapján. A tagállamok minden évben pályázati dokumentáció (grant application) összeállításával – szakmai és pénzügyi részből, kötelezően csatolandó mellékletekből áll – igényelhetnek működési jellegű támogatást (operating grant) az Európai Bizottságtól. A pályázati dokumentáció elbírálása után az Európai Bizottság és a nemzeti kapcsolattartó pont között működési támogatási megállapodás (operating grant agreement) születik az adott évre vonatkozóan. A megvalósításról a nemzeti kapcsolattartó pont folyamatosan készít jelentéseket (szakmai, pénzügyi egyaránt) és a munkaprogram zárásakor egy végső szakmai és pénzügyi jelentést állít össze. Az éves zárójelentést a következő év február végéig kell benyújtani a Bizottsághoz jóváhagyásra.
A feladatok ellátása során a nemzeti kapcsolttartó pontok képviselői részt vesznek a Bizottság által szervezett üléseken, egymással twinning keretében szorosabb együttműködést alakítanak ki, ún. ad-hoc megkeresésekre válaszolnak, tanulmányokat és jelentéseket készítenek, részt vesznek egyéb migrációs és menekültüggyel kapcsolatos konferenciákon és szemináriumokon.
Magyarország 2003 óta kíséri figyelemmel az EMH munkáját. A kísérleti jelleggel működő hálózatban megfigyelőként vettünk részt, az EMH intézményesítésével pedig teljes jogú taggá váltunk. A 2008/381/EK határozat valamennyi tagállam számára kötelezettséget teremtett Nemzeti Kapcsolattartó Pont kijelölésére.