Hogyan biztosítják a tagállamok és Norvégia az országba érkező gyermekek gondozását és védelmét, milyen intézkedések vannak érvényben a gyámság, az oktatás, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és egyéb aspektusok terén? Az Európai Migrációs Hálózat (EMH) új jelentése áttekintést nyújt a migrációval érintett gyermekek védelméről szóló 2017-es közleményben megfogalmazott ajánlások végrehajtása terén 2020-ban elért eredményekről, és ez az EMH által kidolgozott jelentéssorozat második kiadását jelenti.
2017-ben a migrációval érintett gyermekek védelméről szóló bizottsági közlemény támogatását fejezte ki az összes migráns gyermek uniós és nemzeti szintű védelmének előmozdítását célzó intézkedések kapcsán. Ez az EMH-jelentés felvázolja a fenti intézkedések végrehajtása terén 2020-ban elért eredményeket, és 24 tagállam és Norvégia tekintetében mutat példákat a 2017-es közleményben meghatározott kulcsfontosságú területekre vonatkozóan, ideértve a személyazonosítást, a nyilvántartásba vételt, a befogadást, a menekültügyi eljárásokat, az alternatív ellátást, az oktatáshoz való hozzáférést, a gyámságot és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. A nem kormányzati szervezetek által rendelkezésre bocsátott kiegészítő dokumentumok segítik a bevált gyakorlatok bemutatását és a migrációban élő gyermekek védelmét szolgáló rendelkezésekben még meglévő hiányosságok azonosítását.
Az elmúlt években csökkent az EU-ban regisztrált migráns gyermekek száma, azonban e szám - beleértve a kísérő nélküli kiskorúakat is - 2020-ban továbbra is magas maradt. Az Eurostat adatai szerint a tagállamokban és Norvégiában mintegy 13 550 menedékjog iránti kérelmet nyújtottak be kísérő nélküli kiskorúak részéről.
A migrációval érintett gyermekek védelme terén 2020-ban új jogszabályi és szakpolitikai fejlesztésekre került sor uniós és nemzeti szinten. A jelentés szemlélteti a kiskorúak bizonyos korcsoportjaira vonatkozó speciális megközelítéseket és az elhelyezési és gondozási normák vizsgálatát; a kiskorúak igényeiknek megfelelően átalakított vagy kibővített létesítményekben való elhelyezését; valamint a migráns gyermekekkel foglalkozó rendőrök, gyermekvédelmi szolgálatok és a befogadási rendszer személyzete számára nyújtott képzés javítását. 2020-ban két tagállam és Norvégia új alternatív (nem intézményi) ellátási lehetőségeket vezetett be vagy a már meglévő intézkedéseken javított a kísérő nélküli kiskorúak tekintetében, különösen a családi alapú ellátás/gondozó családok kapcsán.
A COVID-19 világjárványra adott válaszként a tagállamok ideiglenes intézkedéseket vezettek be a migráns gyermekekre gyakorolt egészségügyi következmények minimalizálása érdekében. Például a (kísérő nélküli) kiskorúak személyazonosítása és nyilvántartásba vétele részeként személyzeti iránymutatásokat vezettek be, valamint intézkedéseket hoztak az igazságszolgáltatáshoz/eljárási biztosítékokhoz és az oktatáshoz való hozzáférés fenntartása érdekében minden tanuló (beleértve a migráns hátterű gyermekeket) számára.