A magyar munkaerő bevándorlással kapcsolatos politika jelenleg csak közvetetten kapcsolódik a hiányszakmákhoz. A munkaerőpiaci vizsgálat alkalmazásának eszköze, valamint az ez alóli mentesítés e tekintetben tehát közvetett összefüggésben áll a hiányszakmákkal. Az adott állásra elérhető magyar vagy uniós munkaerő ellenőrzése alapján feltételezhető ugyanis, hogy külföldi munkaerő elsődlegesen olyan szakmákban vállal munkát Magyarországon, amelyek tekintetében hosszútávon nincs megfelelő nemzeti munkaerő.

A jelen tanulmány célja, hogy meghatározza és bemutassa azon módszereket, amelyeket az önkéntes visszatéréssel kapcsolatos információ terjesztésére használnak az irreguláris migránsok – különösen a hatóságokkal kapcsolatban nem állók – elérése érdekében.

Az első részben a Tanulmány bemutatja a célcsoportra vonatkozó munkavállalási feltételek szabályozási rendszerét. A második részben a Tanulmány kifejti Magyarország integrációs szakpolitikájának részleteit. A harmadik részben a Tanulmány megvizsgálja az integrációs folyamat részleteit. A negyedik részben a Tanulmány a Célcsoport foglalkoztatása/foglalkoztatottsága tekintetében megismerteti az elérhető adatokat.

A tanulmány olyan politikai kereteket és jogszabályi feltételeket vizsgál és mutat be, amelyek a harmadik országbeli állampolgárok üzleti célból történő beutazását és tartózkodását érintik. Különösen három célcsoport tekintetében vizsgálja a tanulmány a magyar nemzeti programokat és jogi rendelkezéseket: a bevándorló befektetők, a bevándorló cégtulajdonosok és egyéb üzletemberek.

Az Európában tapasztalt migrációs kihívások olyan nagyszabásúak és összetettek, hogy csak az országok összehangolt cselekvése által kezelhetőek. A visszatérési migráció valóban kulcskérdésként szerepel a nemzeti és nemzetközi politikai döntéshozók napirendjén világszerte az országokra gyakorolt hatása miatt. Ez a tanulmány lehetőséget ad azon eszközök és erőforrások feltárására és megvitatására, amelyek lehetővé tennék a visszatérés hatékonyabb kezelését, górcső alá véve a beutazási tilalmat.

A tanulmány az alábbi módszertan alapján készült: releváns jogszabályok, menekültügyi és idegenrendészeti eljárásban hozott határozatok elemzése, a kísérő nélküli kiskorúakkal (a továbbiakban: KNK) foglalkozó döntéshozók és civil szervezetek írásos és szóbeli megkeresésre adott válaszai, valamint a kísérő nélküli kiskorúakkal kapcsolatban rendelkezésre álló tanulmányok, kutatások elemzése.

Jelen tanulmány ismerteti Magyarország bevándorlási szakpolitikáját a harmadik országbeli állampolgárok őrizetbe vétele és az őrizet alternatívái vonatkozásában. A tanulmány tárgyalja a vonatkozó jogszabályokat, Magyarország őrzött szállásait és menekültügyi őrzött befogadó központjait, az őrizetbe vétel jogalapját, a különleges bánásmódot igénylő személyekkel való bánásmódot, az őrizethosszabbítást, az őrizet idejét és a mindezekből levont következtetéseket is. A tanulmány készítése során felhasználásra kerültek a vonatkozó hatályos jogszabályok, aktuális statisztikai adatok és tanulmányok.

Jelen tanulmány a magasan képzett és képzett harmadik országbeli állampolgárok bevonzását szolgáló sporadikus politikai elképzelések és konkrét gyakorlati intézkedések bemutatását célozza. A tanulmány megvilágítja a (magasan képzett) harmadik országbeli állampolgárok marginális hazai munkaerő-piaci szerepét, bemutatja ennek okait, elemzi a magyar munkaerőpiac előtt álló kihívásokat, felvázolja a jövőt és a foglalkoztatáspolitika súlypontjának megváltoztatását sürgeti. Ezen kívül az aktuális fejlemények tükrében a tanulmány elemzi a vagyonos harmadik országbeli befektetők magyarországi szerepét mint a globális gazdasági és pénzügyi válság, illetve a költségvetési kiigazítások okán nehézségekkel küzdő magyar gazdaságba történő tőkeinjekció kreatív módját.

A tanulmány áttekinti a magyarországi emberkereskedelem elleni küzdelemben megvalósuló nemzeti hozzájárulást a vonatkozó törvények és rendeletek alapján. Különös hangsúlyt fektetve az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok jogaira, kötelezettségeire, lehetőségeire és az elérhető támogatásokra a különféle eljárások során.

A tanulmány fő célja, hogy feltérképezze azt a politikát és azokat az adminisztratív gyakorlatokat, amelyek a harmadik országbeli állampolgárok hozzáférését formálják a szociális ellátásokhoz, beleértve a magyar egészségügyi ellátórendszert, egy irányított migrációs rendszeren belül.