Az EMH tanulmányok összehasonlító elemzést nyújtanak a politikai döntéshozók és más érdekelt felek számára az EU migrációval és menekültüggyel kapcsolatos, közvetlen érdeklődésre számot tartó témakörökben. A szakpolitikai szempontból releváns tanulmányi témákat az EMH nemzeti kapcsolattartó pontjainak vagy csoportjainak és / vagy az Európai Bizottság javaslatai alapján választják ki. A tanulmányok egységes előírások alapján kerülnek kidolgozásra az uniós szinten összehasonlítható eredmények elérése érdekében. Az Európai Bizottság egy külső szolgáltató segítségével összefoglaló jelentéseket tesz közzé, amelyek összefoglalják a nemzeti kapcsolattartó pontok által készített tanulmányok fő eredményeit.

Az induló vállalkozások és az innovatív vállalkozók bevándorlási útvonalai

A jelen tanulmány fő célja objektív és megbízható információkkal szolgálni az induló vállalkozások és az innovatív vállalkozók bevándorlási útvonalairól Magyarországra. A vállalkozások bevonzásával kapcsolatos információk és bevezetett intézkedések hiánya miatt a tanulmány főleg a potenciális start-up alapítókra vonatkozó jelenlegi feltételrendszer, valamint az üzleti környezet bemutatására korlátozódik.

Nemzetközi hallgatók bevonzása és megtartása az EU-ban

Magyarország számára a nemzetközi hallgatók bevonzása a versenyképes felsőoktatási rendszer megteremtésének célját szolgálja, mivel az egyetemeknek új képzési programokat és szolgáltatásokat szükséges kialakítaniuk ahhoz, hogy több külföldi hallgatót tudjanak fogadni. Ugyanakkor a nemzetközi hallgatók bevonzása nem tekinthető migrációs szakpolitikai célnak. Ennélfogva a Magyarország számára a nemzetközi hallgatók megtartása nem szakpolitikai feladat. A nemzetközi hallgatók kapcsán az a feltételezés, hogy visszatérnek hazájukba és ott terjesztik Magyarország és a magyar felsőoktatás jó hírnevét, hozzájárulva a Magyarország és az érintett harmadik országok közti tudományos, gazdasági és kulturális kapcsolatok hosszú távon való elmélyítéséhez.

Származási országukba utazó nemzetközi védelmi státusszal rendelkező személyek: Kihívások, szakpolitikák és gyakorlatok az EU tagállamaiban, Svájcban és Norvégiában

A harmadik országok állampolgárainak az EU-ba nagy számban történő beáramlása óta Magyarország számos kihívással szembesült. 2015-ben több mint 300 000 harmadik országbeli állampolgár haladt át Magyarországon, hogy elérje egy nyugat-európai országot, ahol menedékjogot kérjen. Mivel ez a jelenség meghatározta Magyarország tranzitországi helyzetét, a harmadik országok állampolgárainak igen kis mennyisége döntött úgy, hogy az országban marad és menedékjogot kér. Klasszikus tranzitországként Magyarország célja azóta, hogy megállítja a tömeges beáramlást és védje a külső határokat, a fizikai és jogi határzár segítségével. Mivel Magyarország nem célország, kevés a nemzetközi védelemben részesülő személy.

A menedékjogot kérelmezők személyazonosságának megállapításával kapcsolatos kihívások

A tanulmány áttekintést nyújt a négy említett eljárásról, nevezetesen a menekültügyi eljárásról, az idegenrendészeti eljárásról, a vízum és tartózkodási engedély iránti eljárásról, illetve a menekültügyi és idegenrendészeti szervek gyakorlatáról. A tanulmány elsődleges célja, hogy rávilágítson arra, hogy a menedék kérelmezők és a kitoloncolásra várók pontos beazonosítása az egyik sarokpontja mind a menekültügyi eljárásnak, mind pedig az idegenrendészeti eljárásnak.

A menedékkérők számának változása 2014 és 2016 között: tagállami válaszok

A tanulmány a célja, hogy áttekintést adjon a 2014 és 2016 között a menedékkérők számában bekövetkezett jelentős növekedésre vagy csökkenésre adott válaszlépésekről, stratégiai és szakpolitikai változásokról és bevezetett intézkedésekről. A tanulmány a változó beáramlás hatásainak számos aspektusát vizsgálja az irányvonalak változásától kezdve a felelős hatóságok által felhatalmazott nem állami szereplők által megtett intézkedésekig bezárólag. Ez magában foglalja a határvédelmet, a menekültügyi eljárást, a nemzetközi védelem elemeit, az intézkedések finanszírozását és a válságkezelési intézkedéseket (ideiglenes és strukturális intézkedéseket egyaránt).

A visszatérés hatékonysága az európai unió tagállamaiban: az uniós szabályokhoz és normákhoz kapcsolódó kihívások és jó gyakorlatok

A kiutasítással és a visszaküldéssel kapcsolatos magyar szabályozás az uniós sztenderdeknél jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz. Magyarország a migráció szempontjából tranzitország, ezért a migrációval összefüggő visszaélésekkel szembeni hatékony fellépés érdekében jelenleg Magyarországon kiemelt kérdésnek számít az ország területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének, illetve vissza nem térésének problémája, amely hangsúlyosan jelenik meg a kormányzati politikában is.