Az EMH-tanulmány áttekintést nyújt azon intézkedésekről melyek a felderítés, azonosítás és védelem terén a harmadik országbeli állampolgársággal rendelkező emberkereskedelem áldozatainak védelmét érinti.

Az EMH új tanulmánya áttekintést nyújt a huzamosabb ideig illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos szakpolitikákról és gyakorlatról a 25 tagállamban és Norvégiában. Ide tartoznak azok, akiket jogi vagy gyakorlati akadályok miatt nem lehet visszatéríteni, valamint azok is, akiknek tartózkodása a hatóságok által nem ismert.

Az EMH új Tanulmánya azt vizsgálja, hogy a tagállamokban és Norvégiában hogyan kezelik az adatokat a menekültügyi eljárás különböző szakaszaiban (kérelmezés, nyilvántartásba vétel, benyújtás és vizsgálat). Feltérképezi a menekültügyi eljárásban alkalmazott adatkezelési megközelítéseket (azaz az adatvédelmet és annak biztosítékait), megvizsgálja a tagállamok előtt álló kihívásokat, továbbá elemzi a menekültügyi hatóságok (és mások) közötti adatmegosztás javítása érdekében bevezetett eljárási változások hatásait. A Tanulmány a menekültügyi eljárás során alkalmazott adatkezelés helyzetét és alakulását vizsgálja a 2014 és 2020 közötti időszak keretében, amelynek első három évét a nemzetközi védelmet kérelmezők nagyon magas száma jellemezte. Ezen túl a COVID-19, a menekültügyi eljárás során folytatott adatkezelésre gyakorolt hatását is röviden megvizsgálja. A statisztikák tekintetében a 2014-2019-es időszakot jeleníti meg.

Az EMH új tanulmánya az idénymunkások az Európai Unióban (valamint az Egyesült Királyságban) való foglalkoztatásáról és védelméről számol be.

Az idénymunkásokra vonatkozó 2014/36/EU irányelvet 2016 óta alkalmazzák a tagállamok. Az irányelv végrehajtásakor ugyanakkor a tagállamok jelentős mozgástérrel rendelkeznek. Ennek megfelelően egyes tagállamokban minimális, még más tagállamokban jelentős az idénymunkások száma.

 

Miközben az elmúlt években egyre több migráns érkezett az EU-ba, addig egyre kevesebb kapott közülük állampolgárságot az Európai Migrációs Hálózat új tanulmánya szerint. A tanulmány összehasonlítja és áttekinti 25 EU tagállam gyakorlatát harmadik országbeli állampolgárok honosítását tekintve. A tanulmány szintén kitér a COVID-19 járvány hatására is az állampolgársági kérelmekre vonatkozóan.

Az EU-ban érvényes menedékjog lefekteti azokat az eseteket, amikor hazájukból menekülő személyek számára menekült vagy oltalmazott státust kell adni. Amennyiben egy kérelmező azonban nem felel meg a jog által előírt kritériumoknak, a tagállamok további védelmi státuszokat alkalmazhatnak. Az EMH új angol nyelvű tanulmánya ezen nemzeti státuszok feltételeiről és az általuk biztosított jogokról ad áttekintést.

A jelen tanulmány fő célja objektív és megbízható információkkal szolgálni a startupok és az innovatív vállalkozók migrációs útvonalairól Magyarország vonatkozásában. Az innovatív harmadik országbeli vállalkozók bevonzása tekintetében rendelkezésre álló adatok, illetve meghozott intézkedések következtében a tanulmány megállapításai leginkább a potenciális startup vállalkozók jelenlegi belépési feltételeinek ismertetésére korlátozódnak.

Magyarország számára a nemzetközi hallgatók bevonzása a versenyképes felsőoktatási rendszer megteremtésének célját szolgálja, mivel az egyetemeknek új képzési programokat és szolgáltatásokat szükséges kialakítaniuk ahhoz, hogy több külföldi hallgatót tudjanak fogadni. Ugyanakkor a nemzetközi hallgatók bevonzása nem tekinthető migrációs szakpolitikai célnak. Ennélfogva a Magyarország számára a nemzetközi hallgatók megtartása nem szakpolitikai feladat. A nemzetközi hallgatók kapcsán az a feltételezés, hogy visszatérnek hazájukba és ott terjesztik Magyarország és a magyar felsőoktatás jó hírnevét, hozzájárulva a Magyarország és az érintett harmadik országok közti tudományos, gazdasági és kulturális kapcsolatok hosszú távon való elmélyítéséhez.

Az Európai Migrációs Hálózat (EMH) által közzétett új összehasonlító tanulmány áttekintést nyújt az EU tagállamai, Norvégia és Svájc tapasztalatairól, valamint meglévő gyakorlatairól olyan nemzetközi védelmet élvező személyek státuszával kapcsolatban, akik származási országukba utaznak, illetve kapcsolatot létesítenek az ország hatóságaival.

A tanulmány áttekintést nyújt a vízumpolitika és a vízumliberalizáció Magyarország nézőpontjából történő megközelítéséről a nyugat-balkáni és a keleti partnerségi országainak tekintetében.