Migrációs útvonalak startupok és innovatív vállalkozók számára az EU-ban és Norvégiában

A jelen tanulmány fő célja objektív és megbízható információkkal szolgálni a startupok és az innovatív vállalkozók migrációs útvonalairól Magyarország vonatkozásában. Az innovatív harmadik országbeli vállalkozók bevonzása tekintetében rendelkezésre álló adatok, illetve meghozott intézkedések következtében a tanulmány megállapításai leginkább a potenciális startup vállalkozók jelenlegi belépési feltételeinek ismertetésére korlátozódnak.

Nemzetközi hallgatók bevonzása és megtartása az EU-ban

Magyarország számára a nemzetközi hallgatók bevonzása a versenyképes felsőoktatási rendszer megteremtésének célját szolgálja, mivel az egyetemeknek új képzési programokat és szolgáltatásokat szükséges kialakítaniuk ahhoz, hogy több külföldi hallgatót tudjanak fogadni. Ugyanakkor a nemzetközi hallgatók bevonzása nem tekinthető migrációs szakpolitikai célnak. Ennélfogva a Magyarország számára a nemzetközi hallgatók megtartása nem szakpolitikai feladat. A nemzetközi hallgatók kapcsán az a feltételezés, hogy visszatérnek hazájukba és ott terjesztik Magyarország és a magyar felsőoktatás jó hírnevét, hozzájárulva a Magyarország és az érintett harmadik országok közti tudományos, gazdasági és kulturális kapcsolatok hosszú távon való elmélyítéséhez.

Származási országukba utazó nemzetközi védelmi státusszal rendelkező személyek: Kihívások, szakpolitikák és gyakorlatok az EU tagállamaiban, Svájcban és Norvégiában

Az Európai Migrációs Hálózat (EMH) által közzétett új összehasonlító tanulmány áttekintést nyújt az EU tagállamai, Norvégia és Svájc tapasztalatairól, valamint meglévő gyakorlatairól olyan nemzetközi védelmet élvező személyek státuszával kapcsolatban, akik származási országukba utaznak, illetve kapcsolatot létesítenek az ország hatóságaival.

A menedékjogot kérelmezők személyazonosságának megállapításával kapcsolatos kihívások

A tanulmány áttekintést nyújt a négy említett eljárásról, nevezetesen a menekültügyi eljárásról, az idegenrendészeti eljárásról, a vízum és tartózkodási engedély iránti eljárásról, illetve a menekültügyi és idegenrendészeti szervek gyakorlatáról. A tanulmány elsődleges célja, hogy rávilágítson arra, hogy a menedék kérelmezők és a kitoloncolásra várók pontos beazonosítása az egyik sarokpontja mind a menekültügyi eljárásnak, mind pedig az idegenrendészeti eljárásnak.

A menedékkérők számának változása 2014 és 2016 között: tagállami válaszok

A tanulmány a célja, hogy áttekintést adjon a 2014 és 2016 között a menedékkérők számában bekövetkezett jelentős növekedésre vagy csökkenésre adott válaszlépésekről, stratégiai és szakpolitikai változásokról és bevezetett intézkedésekről. A tanulmány a változó beáramlás hatásainak számos aspektusát vizsgálja az irányvonalak változásától kezdve a felelős hatóságok által felhatalmazott nem állami szereplők által megtett intézkedésekig bezárólag. Ez magában foglalja a határvédelmet, a menekültügyi eljárást, a nemzetközi védelem elemeit, az intézkedések finanszírozását és a válságkezelési intézkedéseket (ideiglenes és strukturális intézkedéseket egyaránt).

A visszatérés hatékonysága az európai unió tagállamaiban: az uniós szabályokhoz és normákhoz kapcsolódó kihívások és jó gyakorlatok

A kiutasítással és a visszaküldéssel kapcsolatos magyar szabályozás az uniós sztenderdeknél jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz. Magyarország a migráció szempontjából tranzitország, ezért a migrációval összefüggő visszaélésekkel szembeni hatékony fellépés érdekében jelenleg Magyarországon kiemelt kérdésnek számít az ország területén illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésének, illetve vissza nem térésének problémája, amely hangsúlyosan jelenik meg a kormányzati politikában is.